Aranyozás
Restaurálás során sokszor óriási felületekre kiterjedő fémszínezéssel is találkozunk. Általában minél régebbi egy tárgy, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy az aranyozáshoz vagy ezüstözéshez valódi aranyat és ezüstöt használtak, de ezt egyszerű vegyelemzéssel is igazolni lehet. Mindig az adott tárgy határozza meg, hogy esztétikai szempontból a színkiegészítés milyen mértékben kívánatos. Ugyanakkor a templomi berendezési tárgyak, pl. oltár és ikonosztázion restaurálás estén ez az esztétikai elvárás általában a hívők és a megrendelő egyház igényét is igyekszik kielégíteni. Mivel a műemlék helyreállítás során általában ma is funkcionáló műtárgyakkal állunk szemben, más esztétikai igényeknek kell megfelelnünk mint a múzeumi restaurálás esetén, ahol természetesnek vesszük, hogy a tárgyak a történeti életük során szerzett „sebeikkel” együtt jelennek meg előttünk.
A felületekről lekopott vagy hiányzó fémszínezések kiegészítését a több száz éve bevált, hagyományos technológiákkal végezzük, az eredeti anyagnak megfelelően aranyfüst lemezzel vagy ezüstfüst lemezzel. A fényarany és matt arany felületek kialakítása más – más technológiát igényel. Az ezüstözött felületek sokszor feketére oxidálnak az idők során. Gyakran színes lazúrréteggel vonták be őket és ezáltal védve nem korrodálódtak. Ezek a lazúrok lakkba kevert pigmentekből állnak és olyan vékonyak, hogy az ezüst fénye átszűrődik rajtuk. Ettől lesznek olyan tüzesek és gazdagok ezek a felületek. A feltárás - tisztítás folyamatát főként oldószerekkel végezzük. Nagyon fontos a megfelelő oldószer kiválasztása, hisz visszavonhatatlanul óriási károsodás érheti a műtárgyat, ha nem vagyunk kellőképpen körültekintőek. Ilyen szempontból legnagyobb kihívást a fent említett lazúrozott ezüstfelületek tisztítása jelenti, hisz az esetlegesen rákerült átfestési rétegek eltávolítására alkalmas oldószerek a megtartani kívánt lazúrt is könnyen leoldhatják. Az aranyozás, ezüstözés csak a nagyon kopott vagy hiányos részeken történik, elkerülve a jobb állapotban megmaradt eredeti felületeket. Az újonnan felrakott füstlemezek természetesen más fénnyel ragyognak, élesen körülhatárolható foltként jelenhetnek meg a felületeken. Ezért különböző módszerekkel enyhén koptatni szoktuk, hogy a zavaró körvonalak a lehető legkevésbé látszanak. Munkám során arra is volt példa, hogy koptatás mellett az új fémszínezésen vonalkázó festéssel kellett antikabb hatást elérni, de itt az egész műtárgyon csak apró nyomokban maradt meg az eredeti fémszínezés. A nagy felületen történt színrekonstrukció ellenére így elkerülhető volt, hogy a műtárgy vadonat új hatást keltsen. (Mátraszőlős - az egyik evangélista)
 |
 |
 |
feltárás és plasztikai Az eredeti festékrétegen az aranyozás Restaurálás után
kiegészítés után és ezüstözés csak apró nyomokban
maradt meg (fehér keretben)
 |
Debrecen; - Szt. Szent Anna székesegyház – Főoltár - Nagy Szt. Leó püspök – szobor aranyozás:
 |
 |
 |
 |
Átvételi állapot, - és részletei Restaurálás után
 |
 |
Jól látható az újonnan felrakott füstlemezek Felpolírozott és koptatott felület
helyei, amik más fénnyel ragyognak, mint
az eredeti aranyozás
 |
Debrecen; - Kis Szt. Teréz mellékoltár - Szt. Rozál - szobor aranyozás, ezüstözés:
 |
 |
Átvételi állapot Feltárás és alapozás után
 |
 |
 |
A feltáskásodott és lepergett Feltárás és alapozás után Restaurálás után
átfestés helyén előbukkanó
eredeti ezüstözés és krapplakk
lazúrozás nyomai láthatók
 |
A restaurált szobor
|
 |
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!