Műemlék helyreállítás
Műemlék felújítás során főként templomok festett fatárgyainak restaurálásával foglalkozom, mint pl. oltárok helyreállítása, ikonosztázion helyreállítása és egyéb szakrális, festett fatárgyak helyreállítása. Az ilyen nagyságrendű munkák sokszor összetett feladatot adnak, hiszen ezeknek a műtárgyaknak szerves része lehet vászon vagy táblakép is. Egész templombelső felújításakor pedig szükség lehet fémrestaurátori, vagy pl. zászlók esetében textilrestaurátori ismeretekre is. A feladatok nagyságrendje és bonyolultsága határozza meg azt, hogy ilyenkor más szakterületen jártas kollégát is bevonunk a munkákba. Minden műemléki jegyzékben szereplő műtárgy restaurálása csak hatósági engedéllyel végezhető el. A restaurátori terv elkészítéséhez először szükség van egy kutatási engedélyre, aminek megkérése a műtárgytulajdonos feladata. A kutatás feltárja az adott tárgyra jellemző adatokat. (Pl. átalakítások, vagy a festékrétegek száma, ami a korábbi felújításokra utal, stb.) Ilyenkor megszondázzuk a műtárgy különböző felületeit és kutatóablakokat készítünk. Ezután lehet kérvényezi a helyreállítási engedélyt, amihez a restaurátor által összeállított helyreállítási javaslat anyagát kell csatolni. Pályázati anyagok benyújtásánál az engedély megléte alapfeltétel. A helyreállítási engedély kiadását megelőzheti egy tervtanács, amelyet az adott helyszínen tartanak több szakértő részvételével, akik megvitatják és végül közös döntés alapján elfogadják, - vagy bizonyos módosításokkal fogadják el a restaurátor javaslatát. Sok esetben sor kerül a kisebb-nagyobb hiányok pótlására, ilyenkor a rekonstrukciós munka részét képezi a tervezés is.
Ikonosztázion helyreállítása
Legnagyobb rekonstrukciós és restaurátori feladataim közé tartozott a Budapest, Petőfi tér 2. - Nagyboldogasszony ortodox templom ikonosztázionja (1800-ból), amelyet a háború alatt bombatalálat ért és a néhai Berki Feriz elmesélése szerint az orosz megszállás idején istállónak is használtak. A templom minden berendezési tárgya Jankovicz Miklós remek alkotása, aki Egerben és Miskolcon is hasonlóan nagy műveket hagyott maga után. Az ikonok festője Anton Kuchelmeister.
Budapest, Petőfi tér 2. - Magyar ortodox székesegyház ikonosztázionja – műemlék rekonstrukció
Átvételi állapot ( 1992 ) |
 A rekonstrukció tervrajza |
 |
 |
Oromzati ( próféták sora ) rekonstrukció műhelyrajza
 |
 |
Az oromzati rekonstrukció műhelyrajzának készítése közben
És csak ízelítőnek néhány fotó a restaurálás folyamatáról:
Az oromzati ev. Szt. János
 |
 |
 |
A tábla átvételi állapota feltárás közben közelebbi részlet
 |
 |
 |
Érdekesség, hogy a próféta sor képeit nem közvetlenül a fára festették, hanem vászonra - és utólag applikálták a táblákra. Ennek is köszönhető, hogy könnyű mozdíthatásuk miatt soknak lába kelt az évek során, így sziluettként megjelenő rekonstrukciós festéssel pótoltuk őket.
Az ikonosztázion egyik oromzati próféta képe (eredeti) – a festmény helyreállítás menete:
 |
 |
 |
 |
állapota
 |
 |
 |
A restaurált templombelső részlete az ikonfallal
 |
A budapesti Petőfi téri Magyar Ortodox templom teljes belső berendezésének helyreállításán túl részt vettem a miskolci Ortodox templom ikonosztázionjának restaurálásában is. (A szűk anyagi keretek miatt sajnos ez a munka még ma sem teljesen befejezett.)
Az ikonfal készítője ugyanaz, mint a budapesti templomé, - Jankovicz Miklós remek alkotása.
 |
 |
A miskolci Ortodox templom ikonosztázionja (1793.) helyreállítás előtt és utána
Néhány elem restaurálásának bemutatása:
 |
 |
Az ikonfal egyik táblája - helyreállítás előtt és utána
 |
 |
helyreállítás előtt és utána
 |
 |
 |
A kép - tisztítás után restaurálás közben teljes helyreállítás után
 |
Következő nagy volumenű munka, a Hajdúdorog; - Görög katolikus székesegyház ikonosztázionjának (1790.) helyreállítása:
 |
 |
Helyreállítás előtt és utána
A durván átfestett eredeti felületek feltárása nem kis feladatot jelentett, amelyet az alábbi képeken is jól érzékelhetünk:
 |
A megszondázott felületek kutatóablaka a feltárható eredeti márvány utánzatos festést mutatják. |
 |
 |
 |
Az oromzati kereszt félbe tisztított képén az látható, hogy a templom korábbi mennyezetbeázásainak következtében a feltárható eredeti festés mennyire sérült.
A jobb oldali képen a helyreállítás eredménye látható.
Az alábbi képeken az ikonfal néhány részletének fő restaurálási mozzanatát mutatom be:
 |
 |
 |
A 3. emeleti szint részlete helyreállítás előtt és utána
 |
 |
 |
A diakónusi kapu - átvételi állapot restaurálás közben és utána
 |
 |
 |
A király kapu átvételi állapota A félbe tisztított bal ajtószárny Feltárás után
 |
 |
Alapozás után és a helyreállítás után
 |
 |
 |
A 2. emeleti szint részlete helyreállítás után
 |
 |
 |
Az 1. emeleti szint részlete átvételi állapotban, tisztítás és alapozás után, majd a helyreállítás után
 |
 |
 |
Az egyik sztipez restaurálása
 |
A legkorábbi időkből (XVII. sz.) fennmaradt ikonosztáziont Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Mándoki Görög Kat. templomában őrzik.
A feladat itt is az összes festett berendezési tárgy restaurálása volt.
 |
Az ikonosztázion részlete - átvételi állapot
 |
A Jessze fát ábrázoló király kapu – a helyreállítás folyamata
 |
 |
Részletek helyreállítás előtt és utána
|
Oltár helyreállítás
Ortodox templomok oltáraira jellemző, hogy a külvilágtól elzárva, a szentélyt részben - vagy egészen leválasztó ikonosztázion mögött helyezkednek el. Az ikonfal középső, királyi ajtaját csak mise alkalmára nyitják ki és azon keresztül válnak láthatóvá (akkor sem teljes nagyságukban). Egyéb alkalmakkor csak a diakónusi kapukon át lehet az oltárt megközelíteni, és ezt is csak férfiember teheti meg.
 |
 A baldachin fölötti süveg, és az azt tartó voluták A baldachinos oltár átvételi állapota |
 |
 |
 |
 |
 |
A restaurált baldachin teteje és a restaurált oltár (1995.)
Érdekességként megemlítem, hogy az oltárok statikai megerősítését hogyan oldották meg úgy, hogy mindamellett oly könnyedek maradtak ezek az építmények. A statikai megerősítés négy vasrúdból áll, amelyek mélyen a fundamentum alá futnak. Ezekre a vasrudakra fűzték fel a tengelyükben furatlyukakkal rendelkező lábakat, utána az oszlopokat. Ezután kerülhetett rájuk a baldachin mennyezete, amelynek egyik furatlyukát a képen piros nyíllal jelöltem. Végül a csigás volutákat fűzték fel, amelyek a süveget tartják. A vasrudak rögzítését a csigák tövében nagy szárnyas csavarokkal oldották meg. Ennek a statikai megerősítésnek az ismerete nagyon hasznosnak bizonyult sok évvel később, mert lehetővé tette egy másik műemlék rekonstrukció kivitelezésének megoldását is.
Ez a munka a hajdúdorogi Görög Katolikus templom főoltára volt 2006 - ban, amelyet korábban átalakítottak. Méretét megduplázták és el is forgatták 90 fokban. Az alábbi képen is jól látható hogy ekkor ormótlan lábakat, tabernákulumot és oltárasztalt is kapott. Az oltár eredeti elemei a kézjegyek alapján nagy valószínűséggel Jankovicz műhelyében készültek, akinek budapesti Petőfi téri oltárát a fentiekben bemutattam. Ismerve tehát a Jankovicz féle oltárokat, elképzelésünk lehetett az oltár eredeti állapotáról és hogy hogyan lehet a rekonstrukciót megoldani. Feltárás után az eredeti festéklenyomatok alapján pontosan kivehetővé vált, hogy hol helyezkednek el a későbbi betoldások, tehát mekkorák lehettek az eredeti méretek. Ritkán fordul elő ilyen, de a püspök úr kifejezett kérésére azonban nem ezekkel az eredeti méretekkel került sor a rekonstrukcióra, hanem egy köztes megoldás valósult meg.
 |
 |
 |
Átvételi állapot szentély alaprajza az oltárral megvalósult rekonstrukció utáni
(pirossal az eredeti oltárméret) alaprajz
Látványterv |
 |
 meghagyott betoldás |
A baldachint tartó voluták – a rekonstrukciós terv - és a kivitelezés fő mozzanatai
 |
 |
A baldachinos főoltár lábának nézetei - a rekonstrukció terve - és a kivitelezés
 |
Építés közben és a restaurált baldachinos főoltár részletei (2006.)
 |